A Meixner módszerről

Meixner IldikóA 90-es évek végén volt szerencsém Meixner Ildikót vendégül látni egy VIII. kerületi iskolában, ahol a legnagyobb lányom mellett, aki alsós tanítónő volt dolgoztam napközis nevelőként. A “tanárnő” gyermek szeretete, hihetetlen érzéke a segítségre szoruló gyermekek szűrésére, felismerésére egy csoporton belül elkápráztatott. A tanóra végén hibátlanul megtalálta közel 30 gyermek között, azt az 5-6 kis csemetét akikkel már mi is érzékeltük, hogy speciálisan kell foglalkoznunk. Pillanatok alatt felmérte az állapotukat és megadta számunkra az instrukciókat, hogy milyen fejlesztési irányok mentén induljunk el. Meixner Ildikó már nem lehet közöttünk, de kidolgozott módszertana és elvei tovább élnek és nagyon nagy öröm számomra, hogy egyre több általános iskola alsó tagozatos tanítónő ismeri fel a módszer csodálatosságát és alkalmazza a kisgyermekek olvasás-írás oktatása során.

Az alábbi írás összefoglalja a módszertan lényegét, segíthet a szülőknek a módszer megértésében és ezen keresztül talán kedves is hozz számukra, hogy ne bízzák a véletlenre a gyermek iskolai éveinek alapozását, hanem abban az esetben, ha tetszik amit olvasnak, tudatosan válasszanak az elveket követő tanítót.

Egyre nő a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma, ami ráirányította a szakma és a társadalom figyelmét is e problémára. A pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai kutatások gyakorlati tapasztalataik nyomán egyre inkább körvonalazhatók a tanulási- és magatartási zavarok típusai és altípusai. Ennek egyik lehetséges pedagógiai megoldását dolgozta ki Meixner Ildikó.

Hazánkban először Ranschburg Pál munkássága. (Ranschburg 1916.) hívta fel a figyelmet a diszlexia problémakörére. A tanulási zavarral küzdő gyerekeket a tájékozatlanság okán, akkor még általában butának, figyelmetlennek, lustának, tekintették s kezelték. A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia) küzdő gyermekeknek, ahhoz hogy megtanulhasson olvasni, speciális olvasástanítási eljárásra van szüksége. A cél eléréséhez ma már az úgynevezett diszlexia prevenciót és az erre épülő olvasástanítási módszert alkalmazzuk. Az alábbiakban tehát a Meixner – módszert mutatjuk be.

Alapvető cél, hogy lehetőség szerint minden gyermek végezze el az általános iskolát, s tanuljon meg írni, olvasni. El kell kerülni, hogy a probléma természetéhez nem illeszkedő, s így nem megfelelő pszichológiai tesztek eredményeképpen akár egy átlagos értelmi képességű gyermek is kisegítő iskolába kerüljön. Mindezen célok tették kiemelt fontosságúvá a diszlexia- és megoldásának kutatását. Ez a szülők és pedagógusok részéről is egyre fontosabb törekvés lett.

Mindezen igények következtében szükségessé vált, hogy a diszlexiás gyermekek számára kialakított olvasástanítási módszer elméleti alapjainak, gyakorlatának rendszerré alakítása. Továbbá olyan pedagógiai felmérésekre lett szükség, melyek alapján meghatározható az adott gyermek olvasási szintje, mely egyúttal a reedukációs folyamat kiindulópontjaként is szolgál.

Fontos volt olyan vizsgálati módszerek kialakítása, amely alapján már óvodás korban felismerhetővé válik a diszlexia veszélyeztetettség.

A Meixner – módszer néhány fontos elméleti eredményei, illetve gyakorlati alkalmazása:

– A diszlexiás gyerekek verbális kompetenciája lényegesen gyengébb, mint az azonos korú és intellektusú nem diszlexiásoké. E jelenség minél korábbi felismerésének (Meixner-féle szókincspróba) óvodáskorban prediktív jelentősége van. Ez a szókincsvizsgálati módszer tehát szûrõeljárásként funkcionálhat a beiskolázási idõszakban.

A Meixner-módszerről

– Az aktív szókincs gazdagsága és felidézésének gyorsasága erõsen befolyásolja az olvasott szöveg megértését (adott intelligenciaszinten).

– A diszlexiás gyerekek számára Meixner Ildikó által kidolgozott olvasástanítási módszer.

– A ma már általánosan használt olvasásfelmérő feladatlapok alkalmazása során kiderül, hogy a diagnózis fennáll-e vagy sem.

A terápia alapelve, hogy a fejlesztést azon a szinten kell elkezdeni, illetve folytatni, ahol a gyermek képességei alapján még biztonsággal mozog. A funkciók hierarchikus felépítettsége miatt, az alacsonyabb szintek erősítésével, újratanulásával készíthetjük csak elő a magasabb rendű, bonyolultabb funkciók elsajátítását.

A Meixner – módszer sajátosságai:

• A módszer gyógypedagógiai terápiás kezdeményezésből fejlődött ki.
• Maximálisan alkalmazkodik a diszlexiás, illetve veszélyeztetett gyermek egyéni haladási üteméhez.
• A hang-látás-mozgás egységére következetesen épít a tanulás folyamatában.
• Eltérő betűsorrend tanítása.

A Meixner – módszer alapelvei:

A tananyag kis lépésekre bontva, vissza-visszatérő ismétlésekkel kiegészítve, a fokozatos felépítés elvének megvalósítását szolgálja. A betűtanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális, beszédmotoros) és annak konzekvens betartása a tanulás során sokoldalú asszociatív megerősítésként szolgál. A Ranschburg-féle homogén gátlás kialakulásának megelőzése is komoly szempont az oktatás folyamán. A gondolkodás merevségének, letapadásának elkerülése, megelőzése is fontos célként jelenik meg. Nagy hangsúlyt feketet a gyermek pszicés, önbizalmi megerősítésére, így a pedagógus csak pozitív visszacsatolást, fejlesztő értékelést alkalmaz végig a tanulási folyamat során.

A módszer kijelöl olyan fejlesztő feladatokat, melyeket már akkor el kell kezdeni, mikor a gyermek még nem kezdte el olvasástanulását. Így például:

1. Beszédfejlesztés:
– szókincsbővítés,
– hanganalízis-szintézis,
– mondatgyakorlatok alkalmazása.

2. Beszédmozgás tudatosítása:
– ajakmozgások megfigyelése,
– zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

3. Iránygyakorlatok:
– mozgásirányok megfigyelése,
– írásgyakorlatok mozgással,
– olvasás iránya, sorváltás,
– téri relációk verbalizálása,
– tájékozódás a vonalrendszerben.

Az olvasás tanítás lépései:

1. Betűtanítás:
– a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, az egymással vizuálisan, akusztikusan, motorosan felcserélhető betűk távol tanítása egymástól,
– magánhangzók tanítása artikulációról,
– mássalhangzók tanítása hangutánzással.

2. Összeolvasás tanítása:
– betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása,
– az összeolvasás „játékos szituációban” történik,
– szótagok felismerése,
– betűismeret mélyítése szótaggyakorlatokkal,
– jelentés felismertetése.

3.Szavak olvasása szótípusok alapján:
– 2-2 betűből álló nyitott szótagok (lá-da),
– 3 betűből álló zárt szótagok (mos),
– 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok (lá-bas),
– 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok (bál-na),
– 3-3 betűből álló zárt-zárt szótagok (raj-zol).

Mondatok olvasása:
1. Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
2. Szavakból mondatok összerakása, olvasása.
3. Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
4. Összetett mondatok olvasása.

Szövegek olvasása:
5. Két összetartozó mondat olvasása.
6. Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.

Az olvasástanítással párhuzamosan de késleltetve ütemezve kezdődik el az írástanítás. Az írás előkészítésének, a motoros képességek fejlesztésének, kiemelt szerepe van.
Ma már a módosított Közoktatási Törvény is biztosítja a törvényi lehetőséget, hogy a tanulási nehézséggel küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek hozzájuthassanak a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen, számukra legalkalmasabb oktatási-nevelési ellátáshoz.

Forrás:
Meixner Ildikó kandidátusi tézisei és
Zsilka Sándorné összeállítása alapján

Forrás:
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Saf/0/32839/1